Volt egyszer egy szoftvercég

You are currently viewing Volt egyszer egy szoftvercég

A Borland a szoftveripar kezdeti időszakának egyik fontos piaci szereplője volt, és jelentős szerepet játszott a szoftverfejlesztő eszközök fejlődésében. A vállalatot 1983-ban alapította Philippe Kahn, és Turbo Pascal fordítóprogramjával gyorsan népszerűvé vált a korai személyi számítógépek piacán. Az évek során a Borland a fejlesztőeszközök széles skálájával bővítette termékcsaládját, beleértve az IDE-ket, adatbázisokat és tesztelőeszközöket. 

Ebben a cikkben közelebbről megnézzük a Borland történetét, a szoftveriparra gyakorolt hatását, és azokat a termékeket, amelyek a fejlesztői közösségben ismertté tették.

A korai évek

A Borland első terméke, a Turbo Pascal a Pascal programozási nyelv fordítóprogramja volt, amelyet személyi számítógépekre terveztek. A kezdeti időszakban kevés fejlesztőeszköz állt rendelkezésre PC-khez, és a Turbo Pascal gyorsan népszerűvé vált a fejlesztők körében. Gyorsasága és könnyű kezelhetősége miatt a hobbisták és a szakemberek körében egyaránt nagy sikert aratott, és hozzájárult ahhoz, hogy a Borland a szoftveripar jelentős szereplőjévé váljon.

Az 1980-as évek közepén a Borland kiadta a Turbo C-t, a C programozási nyelv fordítóprogramját. A Turbo Pascalhoz hasonlóan gyors és könnyen kezelhető volt, és hamar népszerűvé vált a fejlesztők körében. Ezeknek a korai termékeknek a sikere segített megalapozni a Borland hírnevét, amely elkötelezett a magas színvonalú szoftverfejlesztő eszközök iránt.

1991-ben a Borland kiadta a Delphi-t, egy integrált fejlesztőkörnyezetet (IDE) az Object Pascal programozási nyelvhez. A Delphi jelentős eltérést jelentett a Borland korábbi termékeitől, mivel úgy tervezték, hogy egy teljes fejlesztőkörnyezet legyen, amely vizuális űrlaptervezőt, hibakereső programot és más olyan eszközöket tartalmazott, amelyek megkönnyítették a Windows-alkalmazások létrehozását. 

A Borland felemelkedése

Az 1990-es évek során a Borland tovább bővítette termékcsaládját, új eszközöket kínálva azon fejlesztőknek, akik adatbázisokkal, webes alkalmazásokkal és más újonnan megjelenő technológiákkal dolgoztak. 1995-ben a vállalat kiadta a Delphi 2-t, amely új komponensarchitektúrát tartalmazott, amely megkönnyítette az újrafelhasználható szoftverkomponensek létrehozását. Ez akkoriban jelentős újításnak számított, mivel a fejlesztők számára sokkal könnyebbé tette komplex alkalmazások létrehozását a meglévő kód újrafelhasználásával.

1997-ben a Borland felvásárolta az Ashton-Tate adatbázis-gyártó céget, és ezzel átvette az irányítást a népszerű dBASE adatbázis-termék felett. Az akvizíció akkoriban ellentmondásos volt, mivel a dBASE-t olyan örökölt terméknek tekintették, amely egyre inkább teret veszített az újabb adatbázis-technológiákkal szemben. A Borland azonban a felvásárlást arra tudta használni, hogy sikeres adatbázis-eszközök sorát építse ki, beleértve az InterBase adatbázis-kiszolgálót és a Borland Database Engine-t (BDE).

A Borland sikerét az 1990-es években a fejlesztők igényeit kielégítő, nagyszerű termékek készítése iránti elkötelezettség vezérelte. A vállalat a szoftverfejlesztés innovatív megközelítéséről volt ismert, és gyakran dicsérték termékeinek minőségét. Az 1990-es évek végéhez közeledve azonban a Borlandnak új kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek végül a vállalat hanyatlásához vezettek.

A 2000-es évek kihívásai

A 2000-es évek elején a Borland új kihívásokkal kezdett szembesülni, amelyek próbára tették a versenyképességét az egyre zsúfoltabbá váló szoftverpiacon. Az egyik legnagyobb kihívást a nyílt forráskódú szoftverek térnyerése jelentette, amelyek a fejlesztőknek ingyenes alternatívákat kínáltak a kereskedelmi szoftvereszközökhöz képest. Miközben a Borland továbbra is folytatta az innovációt és az új termékek kiadását, nehezen tudott lépést tartani a nyílt forráskódú közösség gyors ütemű innovációjával.

A másik kihívás, amellyel a Borlandnak szembe kellett néznie, a Microsoft .NET keretrendszerének növekvő népszerűsége volt, amely új eszközkészletet biztosított a fejlesztőknek.

Nem tudott lépést tartani a változó szoftverkörnyezettel

Ahogy a szoftveripar fejlődött, új technológiák jelentek meg, amelyek kihívást jelentettek a Borlandhoz hasonló szoftveripari szereplőknek. A már említett nyílt forráskódú szoftverek mellett a felhőalapú számítástechnika térhódítása új szoftverfejlesztési platformok megjelenéséhez vezetett, amelyek megfizethetőbbek és könnyebben hozzáférhetőek voltak, mint a hagyományos kereskedelmi szoftverek.

A Borland nehezen tudott lépést tartani ezekkel a változásokkal, és termékei sok fejlesztő számára kezdtek elavultnak és kevésbé használhatónak tűnni. Bár a vállalat továbbra is folytatta az innovációt és új termékek kiadását, nehezen tudott lépést tartani az iparágban zajló innováció gyors ütemével. A vállalat különösen nem tudta kihasználni a mobil számítástechnika térnyerését, amely a 2000-es évek végén jelent meg jelentős trendként.

Rossz menedzsment és stratégiai hibák

A Borland hanyatlásának másik fő tényezője a rossz menedzsment és a stratégiai hibák voltak. Az évek során a vállalat több vezetőváltáson ment keresztül, és a vezetői szinten sokszor előfordultak belső harcok és működési zavarok. Különösen a vállalat irányát illetően voltak nézeteltérések, elsősorban a változó szoftveres környezetre való reagálással kapcsolatban.

A Borland számos olyan stratégiai hibát is elkövetett, amelyek ártottak a vállalat eredményének. A vállalat például nagy összegeket fektetett be az InterBase adatbázis-termékébe, de nem sikerült jelentős piaci részesedést szereznie a zsúfolt adatbázis-piacon. A vállalat a tesztelési eszközeinek monetizálásával is küzdött, amelyeket a fejlesztők ugyan nagyra értékeltek, mégsem sikerült jelentős bevételt generálni általuk.

Emellett a Borland az évek során számos meggondolatlan felvásárlást hajtott végre, köztük 1991-ben a nehéz helyzetben lévő Ashton-Tate adatbázis-gyártó vállalat felvásárlását. Ez az akvizíció ugyan a Borland számára a népszerű dBASE adatbázis-termék feletti ellenőrzést jelentette, de egyúttal adóssággal terhelte a vállalatot, és elvonta a figyelmét a szoftverfejlesztő eszközökkel kapcsolatos fő tevékenységétől.

A fejlesztői támogatás hanyatlása

A Borland hanyatlásának utolsó tényezője a fejlesztői támogatás csökkenése volt. A Borland az 1980-as és 1990-es években hűséges követőtáborra tett szert a fejlesztők körében, de idővel sok fejlesztő kezdett eltávolodni a Borland termékeitől az újabb és innovatívabb eszközök javára.

A fejlesztői támogatottság csökkenésének oka részben az volt, hogy a Borland nem tudott lépést tartani a változó szoftvervilággal. Emellett a Borlandnak egyre nagyobb versenyt jelentettek más szoftverfejlesztésők, köztük a Microsoft, amely jelentős beruházásokat eszközölt a .NET keretrendszerébe. 

Felvásárolták

A kihívásokra adott válaszok végül oda vezettek, hogy a tulajdonosok kénytelenek voltak eladni a céget.

A vevő a brit Micro Focus volt. A szoftveriparban bekövetkező koncentráció mértékét jól mutatja, hogy azóta a Micro Focust is felvásárolta az OpenText. Így a Borland megoldásai ma már egy nagyobb cég portfóliójában érhetőek el.

Összefoglalás

A Borland egy olyan szoftvercég volt, amely egykor a szoftveripar jelentős szereplője volt. Idővel azonban a vállalat nehezen tudott lépést tartani a változó szoftvertérképpel, és hanyatlásnak indult, ami végül az összeomlásához vezetett. A Borland hanyatlásához hozzájárult többek között az, hogy nem tudott lépést tartani a változó technológiákkal, rosszul gazdálkodott és stratégiai hibákat követett el, valamint a fejlesztői támogatás csökkenése.